Gyengénlátó Változat

Látnivalók, nevezetességek

Kossuth tér és környéke


Kossuth tér és környékeHódmezővásárhely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején bekapcsolódott az országos eseményekbe. A város főterének nevét adó Kossuth Lajos 1848. október 3-án második toborzó körútja során jutott el a városba, amikor beszédének hatására közel másfélszázzal többen jelentkeztek katonának, mint amennyit a haza a város létszáma alapján megkövetelt. 

Tovább

Városháza épülete - Kossuth tér 1.

Városháza épülete - Kossuth tér 1.

A Városháza eklektikus stílusban épült 1894-ben Ybl Lajos tervei alapján. Az 57 méteres torony kerengőjéből csodálatos panoráma tárul a látogató szeme elé. Díszes lépcsőházában a lépcsőfordulónál Pásztor János Fahonvéd szobra állít emléket az első világháború eseményeinek. A Városháza dísztermét Tornyai János és Vastagh György festőművészek alkotásai díszítik, melyeken hazánk történelmi alakjait fedezhetjük fel: Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Erzsébet királynét, Ferenc Józsefet, Bercsényi Miklóst, II. Rákóczi Ferencet.

Tovább

Első világháborús emlékmű - Városháza előtti lovas szobor

Első világháborús emlékmű - Városháza előtti lovas szobor

Az első világháború helyi és országos szinten is hatalmas megpróbáltatásokat, szenvedéseket és jelentős vérveszteségeket okozott. 1914. és 1918. között a városból és környékéről tizenötezer ember indult el a hazát szolgálni. Nekik állít emléket Pásztor János alkotása a Városháza bejárata előtt. Az 1938-ban felállított emlékmű a mester késői alkotásai közé tartozik, a huszárt ágaskodó lován, harc közben ábrázolja. A szobortalapzaton elhelyezett reliefek az első világháború harci mozzanatait jelenítik meg.

Tovább

Fekete Sas Rendezvényház - Kossuth tér 3.

Fekete Sas Rendezvényház - Kossuth tér 3.

A mai épület helyén a 19. században földszintes, majd egyemeletesre bővített vendégfogadó állt. Az akkori városi törvényhatóság 1893-ban hozott határozatot egy új, korszerű szálloda felépítéséről. A pályázatot Pártos Gyula (1845-1916) építész nyerte meg, az ő tervei alapján készült el a szálloda, amelynek ünnepélyes megnyitására 1905 karácsonyán került sor. Az épület külső megjelenésében eklektikus, főként neobarokk és rokokó elemekkel, a díszvakolások finom ornamentikát, növényi díszítéseket hordoznak.

Tovább

A "Nagytakarék" épülete - Kossuth tér 5.

A szecessziós épület Müller Miksa tervei alapján 1907-ben készült el. A kupola tetején Merkúr, a római mitológiában a kereskedők istenének szobra látható. Az épület homlokzata, az ablakok és a kapubejárat jellegzetesen szecessziós jegyeket viselnek. A bejárat fölötti női és férfi alak a takarékosságot és a mezőgazdaságot jelképezi, a kaptárak pedig az épület rendeltetésére utalnak. Külön figyelmet érdemel a lépcsőház egyedi faragott vörösmárvány korlátja és a berendezés rendkívül igényes fafaragványai.

Tovább

Kaszinó épülete - Zrínyi u. 1.

Kaszinó épülete - Zrínyi u. 1.

A Hódmezővásárhelyi Kaszinó Egylet 1896-ban határozta el székházának felépítését. A tervezéssel Sándy Gyulát bízták meg, az építkezést 1901-ben fejezték be. Szecessziós stílusjegyekkel, szamárhátíves oromzattal, körlezárású ablakaival az egyik legkarakteresebb épülete a városnak.

Tovább

Alföldi Galéria - Kossuth tér 8.

Alföldi Galéria - Kossuth tér 8.Az Alföldi Galéria épülete 1820. és 1822. között épült klasszicista stílusban Schreck Ferenc tervei alapján. Eredetileg a református egyház tulajdonában állt, és az Ógimnázium növendékeit fogadta be. 1882-ben kibővítették, 1897-ben a bejárat feletti harangtornyot lebontották. 1898-ig folyt benne tanítás. Dömötör János korábbi múzeumigazgató munkásságának köszönhető az Alföldi Galéria létrehozása, amelynek emeleti termei 1985-től, földszinti termei pedig 2004-től adnak otthont különböző kiállításoknak. 

Tovább

Református Ótemplom - Szőnyi u. 1

Református Ótemplom  - Szőnyi u. 1

Háromszáz év történelmét és művészeti alkotásait őrzi a belváros szívében elhelyezkedő Református Ótemplom. Tornyát 1713-ban építették, így a város legrégebbi téglaépítménye, a templomhajó 1720. és 1723. között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte.  Bár bútorzata és kegytárgyai a korábbi időkben elkerültek Vásárhelyről, a 2012-es felújítás során lehetővé vált összegyűjtésük és eredeti állapotuknak megfelelő visszaállításuk.

Tovább

Bethlen Gábor Református Gimnázium - Szőnyi u. 2.

Bethlen Gábor Református Gimnázium - Szőnyi u. 2.

A gimnázium a Debreceni Református Kollégiumhoz kötődve 1723-ban vált folyamatosan működő latin iskolává. A szerény, vályogfalú épület helyén 1822-ben épült fel a református Nagyoskola (Ógimnázium) épülete. Az intézmény 1930 óta viseli Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevét. A gimnázium háromszintes épülete Sándy Gyula tervei alapján préstéglából készült, műkő elemekkel.

Tovább

Szilárdy-Lotta-ház (Kossuth tér 6.)

Szilárdy-Lotta-ház

A görög származású özv. Szilárdy Jánosné Lotta Mária, Strenga és Kertner szegedi vállalkozókkal építette 1880-ban. Városunk egyik első emeletes épületét kékesszürke festéséről a nép szürke palotának, később Lotta-palotának nevezte. Szürke színét 1908-ban vesztette el. Az épület koraeklektikus, közepén félig kiemelt korinthoszi oszlopok. A balusztrádos erkély félkörív alakú, az ablakok háromszögletű és íves záródásúak.

Tovább

Árvédelmi fal

Árvédelmi fal

Az 1879-es szegedi nagy árvíz után vált szükségessé a város körüli körtöltés kiépítése, így észak felől földből 17,5 km, a déli részen pedig téglából mintegy 3 km hosszú gátfalat emeltek. Az egykori Hód-tó partvonulatát követő kőfalon négy kocsi és kilenc bolthajtásos gyalogos lejárót vágtak. A gyalogos kapukból csak a Csillag, Száraz, Királyszék és Árpád utcáknál lévők maradtak fenn. Az árvédelmi fal városképi jelentőségű építmény, ugyanis a Bocskai utcától a Tarján végéig húzódó, népies nevén „kűfal”, az alföldi városok között egyedülálló látványosság.

Tovább

Második világháborús emlékmű - Hősök tere

Második világháborús emlékmű - Hősök tere

Hódmezővásárhelyen a II. világháború összesen több mint kétezer vásárhelyi polgár életét követelte, de rendkívül nagy károkat okozott a gazdaságban is. Elpusztult a település lóállományának 90 százaléka, az akkori Szovjetunió pedig 500 mázsa gabonát kapott „ajándékba” a dolgos vásárhelyi parasztemberektől. A háború áldozatainak állít emléket a Hősök terén található szoborcsoport.

Tovább

Tornyai János Múzeum - Dr. Rapcsák András út 16.

Tornyai János Múzeum - Dr. Rapcsák András út 16.

A vásárhelyi parasztcsaládból származó Tornyai János szülővárosa támogatásával Párizsban Munkácsy Mihály keze alatt tanulhatott, majd hazaérkezése után nemcsak festészetével, hanem jelentős kulturális szervezőtevékenységével is támogatta a vásárhelyi művészeti élet feltámasztását. Munkásságával művészgenerációk sokaságának adott mértéket és követendő magatartásmintát. 

Tovább

Bessenyei Ferenc Művelődési Központ - Dr. Rapcsák András út 7.

Bessenyei Ferenc Művelődési Központ - Dr. Rapcsák András út 7.

Hódmezővásárhely színészóriása, Bessenyei Ferenc nevét viseli a 2012-ben kívül-belül újjászületett művelődési központ, amely a legmodernebb fény- és hangtechnikai eszközökkel felszerelve a helyi előadó-művészeti élet megújítására vállalkozik. A kulturális folytonosságot tükrözi az intézmény megjelenése is: az épület elődje idősebb Janáky István terveinek köszönhetően a tiszavirág-életű nemzeti modernizmus építészeti mementójának számított. 

Tovább

Szerb ortodox templom - Dr. Rapcsák András út

Szerb ortodox templom - Dr. Rapcsák András út

A 17. századi görög-török háborúk elől menekülő és a városban letelepedő görög családok II. József türelmi rendelete alapján emelhettek torony és harang nélküli templomot 1783-ban, amelynek tornya csak 1806-ban készülhetett el. A késő barokk, copf stílusú templomban gazdagon díszített ikonosztáz és jellegzetes Mária-trón várja a híveket.

A megrongálódott templomtornyot 1889-ben özvegy Szilárdy Jánosné Lotta Mária adományából átépítették, ekkor nyerte el mai formáját, és a bádoglemezből készült sisak is ez időben került a toronyra. Az épület 1951. óta védett műemlék, a kupolájában található, 1848-ból származó időkapszula minden korábbi felújításról egy-egy emlékokmányt rejt. 

Tovább

Belvárosi katolikus templom (Szentháromság templom) - Andrássy út 11.

Belvárosi katolikus templom (Szentháromság templom) - Andrássy út 11.Belvárosi katolikus templom (Szentháromság templom) - Andrássy út 11.

A kálvinista többségű Hódmezővásárhelyen a 18. századig alapvetően elenyésző volt a katolikus felekezetű lakosok száma. A helyiek bár a török hódoltság utáni évtizedekben több vályogtemplomot is emeltek, az évek során valamennyi építmény elpusztult. A Belvárosi katolikus templom téglaépülete csak 1752-1758. között épülhetett fel barokk stílusban, majd 1860-ban a katolikus felekezetű lakosok újabb betelepülése után Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval is kibővült. Az épület főbejárata fölött a Gróf Károlyi család címere látható, de külön figyelmet érdemel az 1873-as bécsi világkiállításon vásárolt főoltár, az aranyozott keményfából készült 18. századi gyertyatartók, illetve Johannes Lieberich budai mester 1803-ban készült, korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikulája is.

Tovább

Károlyi ház - Andrássy út 13.

Károlyi ház - Andrássy út 13.

A korábban uradalmi tiszttartó házként működő épületet a Károlyi család építtette 1802-ben, klasszicista stílusban. Története során egyházi célokat is szolgált, később közigazgatási és közellátási hivatal működött benne, ma a Katolikus Egyház közösségi háza.

Tovább

Belvárosi Fazekasház - Lánc u. 3.


Belvárosi Fazekasház - Lánc u. 3.Hódmezővásárhely az alföldi fazekasság egyik központja, virágkorát a múlt század második felében élte. A vásárhelyi fazekasmesterek városrészenként eltérő stílusjegyeket alakítottak ki, jellemzően tálakat készítettek, de butella, kancsó, bögre, köcsög, bödön, tintatartó, kulacs, háztartási és díszedény is kikerült a kezük alól.

Tovább

Emlékpont - Andrássy út 34.

Emlékpont - Andrássy út 34.

Az Emlékpont Magyarország egyetlen vidéki múzeuma, amely állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. Az Emlékpont mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendő nem álom: azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a tanulságok súlya. A múzeum a 2006. július 7-i megnyitás óta a környező településeken élők sorsát felidézve mutatja be, hogy milyen volt az 1945-től 1990-ig tartó „szocialista kísérlet” korszaka. 

Tovább

Nagy Imre sétány és örökmécses (Kaszap u. 31.)

Nagy Imre sétány és örökmécses

Nagy Imre (1896-1958) politikus, agrárszakember. Felesége a vásárhelyi születésű Égető Mária. 1944. decemberében a város közgyűlése 16 képviselőt választott az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, köztük Nagy Imrét. 1953-tól 1955-ig és 1956 október-novemberében Magyarország miniszterelnöke. A független, szabad, demokratikus Magyarország és a reformpolitika rendíthetetlen híve. 1958. februárjában pert indítottak ellene, és június 16-án kivégezték. A Návai Sándor által készített domborművet 1991. június 29-én avatták.

Tovább

Népművészeti Tájház - Árpád u. 21.

Népművészeti Tájház - Árpád u. 21.

Az Árpád utca 21. szám alatti, közvetlenül az árvízvédelmi fal mellett épült, egykori gazdaporta 1974. óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő népi jellegű rendezvényeknek, így a tájház a helyszíne a minden szeptember utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Cittaslow napnak is.

Tovább

Németh László emlékszoba (a Németh László Városi Könyvtárban) - Andrássy út 44.

Németh László emlékszoba (a Németh László Városi Könyvtárban) - Andrássy út 44.

Németh László író és Hódmezővásárhely kapcsolata 1940 tavaszán kezdődött, amikor Móricz Zsigmond kísérőjeként meglátogatta a tanyai tehetségmentés intézményét, a Tanyai Tanulók Otthonát, amelynek fejlesztésére 1941-ben Németh László a "Cseresnyés" című színdarabjának szerzői jövedelmét teljes egészében felajánlotta. Később az író tiszteletére az intézmény a Cseresnyés Kollégium nevet vette fel. A város és Németh László köteléke 1945 őszén vált még szorosabbá, miután a református egyház és gimnázium vezetésének meghívására elfoglalta óraadói állását az összevont fiú- és leánygimnáziumban. 1945 szeptemberétől 1948 decemberéig a Bethlen Gábor Gimnáziumban, 1946-tól a régi helyén újranyitott leánygimnáziumban is tanított. 

Tovább

Zsinagóga és Magyar Tragédia 1944. kiállítóhely - Szent István tér 2.

Zsinagóga és Magyar Tragédia 1944. kiállítóhely - Szent István tér 2.

Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906. és 1908. között alakították mai formájára. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, a színes rózsaablak fölött héber nyelvű felirat olvasható: "Erősségem és oltalmam az Örökkévaló, benne bízom." A templombelsőben a frigyszekrény mögött található a kórus karzata, a tóraszekrény feletti felirat fordítása: "Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam."

Tovább

Szent István-templom - Szent István tér

Szent István-templom - Szent István tér

A Szenti István-templomot Fábián Gáspár ókeresztény bazilika stílusban tervezte, építését 1935 novemberében kezdték, az első szentmisét 1937-ben celebrálhatta a jezsuita tartományfőnök. 1938-ban az épület felszentelésének évében a Szent Jobb országjáró körútjának egyik állomása volt a templom. Az épület szépségére jellemző az egyszerű vonalvezetés mellett a szentély előtti széles boltíven található Korbuly Ferenc freskó, amely a magyar és lengyel szentek népes csoportját ábrázolja. A templom főoltára 1961-ben készült el Leszkovszky György tervei alapján, a templom dísze a Jézus szíve mellékoltár, amely carrarai márványból készült zöld és sárga márványbetétekkel. A fedett előcsarnokban található a második világháborúban elhurcolt és hadifogságban elhunyt leventék emléktáblája.

Tovább

Unitárius templom - Völgy utca

Unitárius templom - Völgy utca

Az Erdélyből eredő unitáriusoknak már 1567-ben voltak hitvallói Hódmezővásárhelyen, de csak 1877-ben alakult meg a helyi unitárius egyház. A régi imaház helyett 1910-ben épült fel a kisméretű eklektikus templom a Völgy utcai telken, Kruzslicz Károly építész tervei alapján. A templomot 2012-ben felújították.

Tovább

Református Újtemplom - Kálvin tér

Református Újtemplom - Kálvin tér

I. József türelmi rendeletének kibocsátása után vált lehetővé a város második református eklézsiájának megépítése. Az alapkövet 1792-ben Szőnyi Benjámin tette le, akinek emlékversét a torony gombjában helyezték el. A Fischer Boldizsár tervei alapján készült templomban az első istentiszteletet 1796-ban tartották, a felszentelésre csak 1799-ben került sor. Az épület késő barokk stílusú, egyhajós, egyenes záródású, két végén kétemeletes karzattal.

Tovább

Hímzőműhely - Szent István u. 77.

Hímzőműhely  - Szent István u. 77.A vásárhelyi hímzés Hódmezővásárhely öröksége, melyet más néven szőrhímzésnek nevezünk. Az Alföldön a felvetett ágyak párnáit varrták ki szőrhímzéssel, a gyapjúval hímzett párnákat nem használták, hanem tiszta ágy tetején díszül tartották.

A vásárhelyi hímzésminták elnevezései paraszti eredetre utalnak: gránátalmás, rózsás, félrózsás, poharas, kelyhes, rózsás-kelyhes, Kristó Erzsók vagy kerek-tulipános, Varga Mari minta, tulipános, pillangós stb.

Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig 07.00-15.00

Tel: +36 62/241-058

Tovább

Csúcsi Fazekasház - Rákóczi u. 10

Csúcsi Fazekasház - Rákóczi u. 10

A 20. századi népi fazekasság jeles mesterének, Vékony Sándornak az 1850-80. között épült házában rendezték be a fazekasok szegényes lakás- és életkörülményeit, illetve műhelyét bemutató múzeumot. A műhelyt úgy hagyták, ahogyan azt Vékony mester öt évtizeden át használta. A lakás egyik szobájában a 19-20. század fordulójára jellemző paraszti enteriőrt alakítottak ki, a többi helyiségben Csúcs és más városrészek kerámiái kaptak helyet. A 19. század közepén csaknem kétszáz fazekasmester dolgozott a városban. Ez volt a mesterség virágkora, és itt volt az egyik legnagyobb fazekasközpont az országban. 

Tovább

Közelgő események

A LÁTVÁNYOS RAKTÁR: BUTELLA, MOTOLLA, BEHÍVÓTÁBLA 2017. január 1. - 2017. december 31.
AZ ALFÖLD MŰVÉSZETE - KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG 2017. január 1. 00:00 - 2017. december 31. 01:00
HÉTKÖZNAPOK VÉNUSZAI 2017. január 1. 00:00 - 2017. december 31. 01:00
Vásárhely a körtöltésen belül - fotókiállítás 2017. október 7. - 2017. október 31.
LEGO® kiállítás 2017. október 16. 00:00 - 2017. október 22. 01:00
Történelmünk néma tanúi - Recskó Béla kiállítása 2017. október 16. 16:00 - 2017. november 3. 18:00

Eseménynaptár

Képek galériáinkból

Friss videók

Helyi értéktár

helyi értéktár